Ritka pillanatok ám, mikor az embernek lövése sincs arról (hehe), mit fog kapni bele az arcába, de aztán hitetlenkedő kamillázással nyugtázza, hogy bizony ez nem is volt rossz. Az Intim Fejlövésről annyi információm volt, hogy a Szabó Győző ökörködik megint valamiben. Hát majdnem.

Kezdjük azzal, hogy ha másért nem (pedig de), hát azért érdemes volt megtekinteni, hogy lássa az ember, lehet Magyarországon ultraminimál költségvetésből is egészestés játékfilmet forgatni. 6 millió forintból. Még viccnek is kevés, pedig mégis - ennyiből sikerült összehozniuk Szajki Péteréknek első filmjüket. Ez lényeges: első filmes próbálkozásról van szó itt is, meglepően sok kreativitással.
 


Hibák persze vannak. Ami azonnal kiborító, az az operatőri munka. Az, hogy minimál a büdzsészint, zéró a technika, az lehet ok, de mégsem mindenre. Kicsit idegesítő volt, hogy totálba kaptuk mindenkinek az arcát, hol pedig a színek, a tónusok voltak néhol hajmeresztően egyszerűek, semmilyenek. Az ember csak idővel kapcsol, hogy ez mégsem akkora véletlen, talán direkt akarták így, de ettől ez még karcsú lett. A Szomszédok pedig már rég nem menő.

Viszont a fényképezést leszámítva szinte minden más, meglepően jó és gyakran mulatságos eredményt is produkált. Az Intim Fejlövés, már már kamaradráma, némi szatírikus humorral nyakonöntve. Marhára nem vígjátékot kapunk. Négy szálon fut a sztori, adva van négy krapek, meg az elcseszett szexuális életük. Mindenkinek más a baja - ezt most nem is boncolgatom, mert a meglepetés komoly ereje a filmnek. Legyen elég annyi, hogy ezen a napon mind a négyüknél, egymástól függetlenül kiborúl a bili, és ugyanabban a bárba kötnek ki. Ezeknek a biliknek a kiborulást mutatja be a film.


A sztori kifogástalan, a forgatókönyv meg - bár gyakran suták a szövegek - azért nem rossz. Nem sokat szarakodnak, rögtön belecsöppenünk a közepébe, mind a négy szálat egymás után kibontva, majd meglovagolva. A karakterek totál eltérőek, saját különbejáratott, jólelszabott probléma forrással. A színészek szinte örömjátékot nyomnak, volt aki pénzt sem kért alakításáért. Ez meg is látszik, de pozitív értelemben. Szabó Győző véleményem szerint élete legjobb filmes alakítását nyújtja. A többiek is nagyon jók: Gáspár Katáék kiemelten jól, Nagy Zsolték már kevésbé hitelesebben hozták a figurákat (sajnos az ő blokkjuk eléggé elvolt bénázva), de alapvetően a színászi játék viszi hátán a filmet. A zene, nos zenéről Kiss Erzsi két számán kívül nem beszélhetünk, bekkgrandmjuzik off - meglepő módon baromira nem is hiányzik. A figurákra koncentrál az ember 73 percen keresztül.

Szummázva. Szajki Péterék fogtak egy kamerát, és felvették négy szituáció egy témára alapon, az elmúlt évek egyik legizgalmasabb magyar játékfilmjét. Nem hibátlan, a képi világ puritánságai a Szomszédok legendás tonúsait idézően az elején még zavaróak is, de a remek sztori, és a kiváló színészi játék az odaszab. A végén meg csak pislogunk. Nyomunk intimen egy hetest beléje. (esküszöm egy HD kameréval felpumpált változat még egy 8ast is érdemelne. ;)

∑: **********

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Thommy 2010.01.24. 16:35:09

Iszonyat gáz módon kezdődik, én abba is akartam hagyni. Hát a szomszédok ehez képes operatőri csoda. Na jó, aztán elkezdi magát összekapni, és tényleg érdekes film lesz belőle. Bár szerintem ez max. egy 5-6 poontot ér.
süti beállítások módosítása